Az egyesített főváros első ciceronéja, Hevesi (eredetileg:
Lőwy) Lajos Heves mezővároskában született 1843. december 20-án. A sokoldalú
író, újságíró, műkritikus Hevesi a 19. század második felében kialakuló
professzionális hírlapírás termékeny és népszerű alakja volt.
Iskoláit Pesten végezte, majd Bécsben orvostudományokat és
filológiát hallgatott. E két, egymástól erősen eltérő diszciplína is jelzi
érdeklődésének széles tartományát, amely egész későbbi munkásságára is
jellemző maradt.
A bécsi tanulmányok után visszatért Pestre, és rögtön
bekapcsolódott az enyhülő politikai viszonyok közepette fellendülő
hírlapírásba. 1866-ban a kiváló Pester Lloyd munkatársa lett, és
haláláig írt a lapba, de részt vett a korszak humorisztikus lapjainak -
Borsszem Jankó, Bolond Miksa - megindításában és készítésében is. Szinte
minden ismertebb korabeli lapba dolgozott. Cikkei, elsősorban hangulatos
tárcái, sűrűn jelentek meg a Magyarország és a Nagyvilág-ban, a
Fővárosi Lapok-ban, a Vasárnapi Újság-ban. Már ifjúkorában is
hihetetlen munkabírása volt, kortársai szerint volt olyan nap, amikor négy
tárcát írt, és szinte csak azért élt, hogy dolgozhasson, és ez nála az írást
jelentette.
Az újságíráson kívül "szárazabb" dolgokkal is foglalkozott,
első kiadott könyvében, alig huszonegy évesen a kereskedelmi levelezés
gyakorlati és elméleti tudnivalóit gyűjtötte csokorba. Szépirodalmi művei
közül az 1872-ben megjelent Jelky András lett a legmaradandóbb, nevét
ez a klasszikussá vált ifjúsági regény őrizte meg napjainkig.
Bizonyára termékenysége és munkabírása is hozzájárult ahhoz,
hogy 1873-ban az éppen csak megszülető Budapest első útikönyvének
megírásával őt bízta meg a "fővárosi hatóság". Hevesi ebben a műfajban is
maradandót alkotott: a három városból (Buda, Pest, Óbuda) létrehozott
Budapest bemutatása, leírása manapság forrásértékű, a könyv szerkezete,
felépítése, praktikusságra való törekvése pedig példát mutatott minden
későbbi Budapest-útikönyv írónak.
