Faludi Ferenc (1704-1779)   Ezt a verssort: Fortuna szekerén okosan ülj - azok is ismerik, akik nem tudják, hogy Faludi Ferenc írta, sőt azt sem tudják, hogy 1704-től 1779-ig élt egy Faludi Ferenc nevű igen jó költő. Ugyanezek és még ezeknél is többen használják az olyan szavakat, mint zsebóra vagy napirend vagy nyelvbotlás - és eszükbe sem jut, hogy ezeket a szavakat ki kellett találni, és ugyanez a XVIII. századbeli Faludi Ferenc találta ki, hogy a megfelelő német vagy olasz vagy francia szavakat magyarul kifejezhesse. De még az irodalomban járatos elmék jó részében sem jelent többet Faludi Ferenc neve, mint hogy ő volt az egyike ama ritka íróknak, akik a kuruc kor után és a felvilágosodás előtt magyarul írtak, jórészt nem idehaza, hanem külföldön. Az azonban már alig-alig él a köztudatban, hogy amikor Bessenyei fellépésével erőteljesen indul meg a felvilágosodás jegyében újraszülető magyar irodalom, akkor íróink, költőink, akik kezdetben vajmi keveset tudnak saját hazai előzményeikről, az aggastyánként még élő költőt és műfordítót nagyra tartják, sok mindenben példaképüknek tekintik, s a politikailag tartózkodók ugyanúgy tisztelik, mint a haladó Bessenyei vagy a forradalmár szellemű Bacsányi. A maradiak becsülik benne hitbuzgó papot, a mértéktartást dicsőítő moralistát; a haladók becsülik benne a nyelv, a stílus, a verselés páratlan művészét, a nemzeti költészet újjászületésének előfutárát. Jezsuita oldalról nézve ő az utolsó jelentékeny magyar barokk prózaíró: vele fejeződik be, ami Pázmánnyal kezdődött. Az antiklerikális felvilágosodás oldaláról nézve ő az első magyar rokokó költő: vele kezdődik az, ami Verseghyben folytatódva vezet a szentimentális költészethez, az almanachlírához, Bajzáékhoz. De a romantika és 1848 felől tekintve: az ő költészetével kezdődik az a tudatos népiesség is, amely az Orczyféle kissé konzervatív, kissé felvilágosodott úri népiességen át Kisfaludy Károly, Vitkovics Mihály és Czuczor Gergely egyre plebejusabb népiességének útján majd Petőfihez vezet. Ennyiből pedig nyilvánvaló, hogy jelentékeny, fontos irodalmi jelenségről beszélünk, amikor Faludi Ferenc emlékét idézzük. A kuruc háborúk idején született, csatazaj közepette Németújvárott, amelyet éppen Károlyi Sándor ostromolt, és a császáriak védtek. Az apa a Batthyány grófok tiszttartója volt, helyzeténél és érzelmeinél fogva labanc, de az anya rokonsága ott harcolt a kurucok soraiban. Faludi együtt örökölt kuruc és labanc hagyományt, és idővel kialakuló lelki összhangjában kibékítette ezt az ellentétet is. Tudott ő úgy jó katolikus lenni, hogy ne zárkózzék el a haladó eszmék elől sem. Tudott ő úgy külföldi állomáshelyeken fontos egyházi funkciókat betölteni, hogy közben legfőbb gondja a magyar nyelv művelése és gazdagítása legyen; tudott ő úgy hű lenni a császári-királyi udvarhoz, hogy bíráló hangon óvjon az udvari élet léhaságától, és tudott úgy konzervatív lenni, hogy a haladók is lelkesedjenek érte. Kőszegen, Sopronban, majd Grazban tanul; a jezsuiták tanítványa, majd maga is - miután filozófiai doktorátust szerez - felszentelt jezsuita páter lesz. Tud hatásosan, színesen, sőt szórakoztatóan prédikálni magyarul, latinul és németül; később hosszú római tartózkodása alatt jól megtanul olaszul is, de jól érti a franciát is, és alighanem olvas spanyolul is. Mindehhez egész életében szakadatlanul olvas, tanul: teológiai és filozófiai műveltsége mellett otthonos az ókori ismeretekben is, kora új tudományaiban is. És szakadatlanul izgatja a nép nyelve. Itthon is, külföldön is eljár a falvakba, közvetlen modorával és emberismeretével beszédre, sőt beszélgetésre bírja a parasztokat, hogy megismerje az élőbeszéd ízes kifejezéseit. Tapasztalatait feljegyzi, és amit idegen nyelven hall, azt azonnal megpróbálja kifejezni magyarul. Ha nincs rá szó, csinál. Így lesz a nyelvújításnak is fontos előfutára. Fiatalkorától fogva magas egyházi tisztségeket tölt be. Miután Bécsben, Grazban és Linzben volt hitszónok, ő lesz az egyik vezetője a bécsi Pazmaneumnak, majd öt évig Rómában a Szent Péter-bazilika gyóntatója - nála magyar nyelven is lehet gyónni. Utána évekig a bécsi Theresianum aligazgatója, és egy ideig nyomdaigazgató. Ezután a kőszegi jezsuiták rektora, majd a pozsonyi rendház könyvtárosa, és a gimnázium igazgatója. Amikor a jezsuita rendet feloszlatják, visszavonul a Batthyányak birtokán levő Rohoncra; már apja is a Batthyányak szolgálatában állt, a nagybirtokos família mindvégig pártolta a Faludi családot, tisztelte a költőt is. Batthyányék Rohoncon szegényházat tartanak fenn a messze környék nyomorékjai és elaggottjai számára; ennek a maga korában igen humánus és haladó szociális intézménynek az irányítását vállalja el a már idős korú költő; ezt a végső igazgatói feladatot is lelkiismeretesen tölti be öt év múlva bekövetkező haláláig. Élete tehát szinte személytelen papi élet, de tele szellemi izgalommal és sok világlátással. Szenvedélye a derűs élethez szükséges mértéktartó erkölcs hirdetése, a magyar nyelv fejlesztése és a játék a költői formákkal. Erkölcsi célkitűzését szolgálják műfordításai. A korában divatos, még erősen barokk szellemű moralizáló műveket fordítja magyarra, de ezek csak részben fordítások, részben szellemes átdolgozások. Általában nem szó szerint tolmácsol, hanem amit olvasott, azt újra elmondja magyarul, hozzáfűzve saját észrevételeit. Pázmány ízes és gazdag nyelvét folytatja, de fordulatai kecsesebbek, már megérintette ezeket a mondatokat a rokokó szelleme. A Nemes ember, a Nemes asszony, az Udvari ember, majd idősebb korában a Nemes úrfi és a Szent ember, tartalmukat tekintve nem eredeti művek, de tálalásuk módja nagyon eredeti. Manapság kitűnő képet kapunk belőlük mindarról, ami a XVIII. század derekán, a felvilágosodás előestéjén nálunk a moralizáló elméket izgatta. Utolsó fordításkötete pedig - a Téli éjtszakák - különböző külföldi szerzőktől származó novellák gyűjteménye, a rokokó ízlés példatára. Itt túllépett a moralizáláson, világi izgalmasságokkal szórakoztatja az olvasókat. Számunkra ennél érdekesebb fennmaradt jegyzőkönyve, amelyben összevissza jegyzi fel, ami érdekli. Ebből tudjuk, hogy mennyire figyelt az akkori modern irodalomra, például Goldoni komédiáit is szereti, és izgalommal tanulmányozza az akkoriban felfedezett Halotti beszédet, amelynek ő volt az első kiolvasója. Ebből a jegyzőkönyvből ismerjük tevékeny érdeklődését a népi nyelvfordulatok iránt. Ha új szót hall, felírja, magyarázgatja. És mindez háttér a költőhöz. Nem írt sok verset, vagy legalábbis keveset tartott meg. Alig negyven költeményét ismerjük. De ezek a műgond és a formabravúr remekei. Érdekes, hogy alig van egyházias vonatkozásuk. Világi versek, tele érzelemmel, humorral, kedélyes bölcsességgel, népies fordulatokkal. Könnyed kecsességükben már nincs semmi a barokk ünnepélyességből - ízig-vérig rokokó költészet. Rokokó pásztorok élnek itt a természet ölén. A történeteknek allegorikus jelentésük van. A népi nyelv azonban mégis közelebb hozza a valósághoz ezt a stilizált világot, mint a rokokó költészet nagy részénél. A forradalmár szellemű, hosszú börtönt szenvedő Verseghy például sokkal haladóbb ember és költő Faludinál, akit mesterének vall, de az ő ízig-vérig rokokó költészete stilizáltabb, távolabb van az igazi természettől, mint a politikailag konzervatív, de a népihez közelebb álló és a természethez közelebb maradó Faludi. Versformakészlete igen gazdag, noha tudatosan távol tartja magát a deákos formáktól. Érdekes, hogy ennek ellenére a deákosok egy része - Révai, Rájnis - mennyire tiszteli, és igyekszik tanulni tőle. Faludi tudatosan keresi az összhangot a magyar népies és a nyugat-európai ritmika között. Igyekszik magyaros-hangsúlyossá változtatni az időmértékes formákat, és ezzel önkéntelen előfutára lett legújabb verstani törekvéseinknek is. A híres sorban - Fortuna szekerén okosan ülj - tulajdonképpen a magyar hangsúlyos daktilusokat valósította meg. A régi magyar, kizárólag hangsúlyos verselés és a XVIII. század végén kezdődő újfajta verselési törekvések között Faludi költészete a legfontosabb verstani állomás. S míg prózai műfordításai mára már csak stílustörténeti emlékek, versei ma is élnek, s egynéhány költeménye múlhatatlanul beletartozik minden magyar antológiába. Forrás: Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka Faludi Ferenc művei Faludi Ferenc összes költeménye pdf: 535 KB lit: 414 KB   Kapcsolódó oldalak www.peterybooks.hu