Deák Ferenc (1803-1876)   1803. október 7-én született Söjtörön. Apja jómódú középbirtokos volt. Édesanyja Sibrik Erzsébet, a Győr megyei csécsényi (ma Rábacsécsény) Sibrik Antal - Győr megye alispánja - elsőszülött leánya. Kamaszkorában veszítette el szüleit, így csendes, zárkózott természetűvé vált. Iskolába Keszthelyen kezdett el járni, majd később a pápai Királyi Algimnázium növendéke lett (1812/13). Innen került a nagykanizsai piarista gimnáziumba, ahol 1817-ben végzett. Az év őszétől a Győri Királyi Tudományakadémia jogakadémiára járt. 15 éves volt, mikor gyámja, Hertelendy György ughi (Ukk) földbirtokos Győrbe vitte, és a Városház utcai Argay-házban (Magyar Ispita mellett) helyezte el kvártélyra. Nem maradt ott sokáig, mert átköltözött Józsa József táblabíró Megyeház utcai barokk palotájába (a Zichy-palotába), ahol 1821-ig tartó akadémista éveit töltötte. A bölcseleti kart 1819-ben végezte el, a jogit 1921-ben. Ezután Pestre került joggyakornoknak, és 1823 végén kapta meg ügyvédi oklevelét. 1824-tol 1832-ig Zala megye fizetés nélküli alügyésze és árvaválasztmányának jegyzője volt, és a törvényszéki üléseket járva megismerte a megyei jogi élet minden apróbb részletét. Szabadidejében sokat olvasott és tanulmányozta a magyar alkotmány- és jogtörténetet. Irodalomban Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor verseit kedvelte, de leginkább Vörösmarty költészetéhez vonzódott, akivel levelezett is, és aki 1827 májusában meg is látogatta Deákot. 1833-36 között - és később 1839/40-ben - ő képviselte Zalát a pozsonyi országgyűléseken, ahol az ellenzék egyik vezéreként a jobbágyság helyzetének javításátért és a szólás valamint a sajtó szabadságáért küzdött. Elvállalta a tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispáni feladatot. Pozsonyban a liberális ellenzéket párttá kovácsolta, és vezérszónokuk lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1939-ben választotta tagjai közé. 1845-ben a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét követ lett, április 11. és szeptember 11. között pedig igazságügyi miniszter, Batthyány Lajos miniszterelnök jobb keze. 1851-ben Schmerling osztrák igazságügy-miniszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de nem vállalta el. 1855-ben az MTA elnökévé választották. 1860. december 29-én Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst, amivel azonban Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az ún. felirati párt vezére lett. Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása miatt. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkesztett. 1865. április 15-én a Pesti Naplóban megjelent Húsvéti Cikke, amelyben a jövőbeni kiegyezést körvonalazta. Az 1865-ös országgyűlés meghozta pártja számára a győzelmet: (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlotta miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Deáknak címezve megírta a kiegyezésellenes ún. Kassandra levelet. 1867. június 8-án megkoronázták Ferenc Józsefet. Az új kormányban Deák Ferenc nem vállalt munkát, de az országgyűlés többségi pártját - amit róla neveztek el -, ő irányította. Jelentős szerepe volt az első évek liberális polgári törvényeinek létrehozásában. Később Deák betegsége miatt és a vezető réteg közömbösségét, haszonhajhászását, megalkuvását látva elkedvetlenedett, és a kiegyezést követően visszavonult a politikától, de haláláig neve tartotta össze különböző platformokból álló pártját. Még 3 évig élt, mert utána szívbetegsége -1876. január 29-én - elvitte. A nemzet halottjának tekintették, a végtiszteletadást az országgyűlés rendezte. A Kerepesi temető egyik mauzóleumában nyugszik. Forrás: Sulinet   Deák Ferenc művei   Deák Ferencz beszédei I. pdf: 2,74 MB lit: 1,02 MB Deák Ferencz beszédei II. pdf: 1,97 MB lit: 833 KB Kapcsolódó oldalak www.peterybooks.hu