Bölöni Farkas Sándor (1795-1842)   Kazinczyhoz írott levelében (aki egyébként később versben emlékezett meg róla) az anyakönyvi bejegyzéstől eltérően születési időpontjának 1795. jan. 15-ét jelöli meg. Apja, F. Zsigmond unitárius székely kisnemes, anyja Kandal Judit. 1805-1815: a kolozsvári unitárius főtanodában tanul, 1815-1816: a kolozsvári királyi liceumban jogot végez. 1816: joggyakornok Wesselényi Miklóssal, akihez ettől fogva bensőséges baráti viszony fűzi; 1817-1830: különböző jegyzői állásokat tölt be. 1830-1831: hosszabb utazást tesz Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Angliában és az Egyesült Államokban. 1834: az Akadémia tagja lesz, 1838- pedig a kolozsvári szinház titkára. Fiatalkori verseinek, drámatöredékeinek nagyrésze elveszett, egy rövid részlet a Széplelkek panasza c. darabjából megjelent (SzépLitAj 1821). Fordításai (Schiller, Goethe, Mme de Stael) kéziratban maradtak. Nagy utazásának emlékeit rögzíti főműve, az Utazás Észak-Amerikában (Kolozsvár, 1834). Az útinapló nyugat-európai része, csak jóval később jelent meg teljes terjedelemben (Nyugat-európai utazás, Kolozsvár, 1943) Az élete legsikeresebb éveit tárgyaló, kiadásra nem szánt Napló [1835-1836] teljes egészében először 1870-ben jelent meg. Fiatalon megismerkedik a kor radikális felvilágosult, majd liberális irodalmával. A romantika szellemiségével Döbrentei Gábor ismerteti meg, aki bevezeti az Erdélyi Muzéum körébe. 1815: uő. mutatja be levélben Kazinczynak is, aki B.-t az erdélyi irodalom egyik legnagyobb reménységének tartja. Korai irodalmi kísérletei mellett fontos művelődésszervező tevékenységet is kifejt, különféle irodalmi és polgári társaságok, valamint a Kolozsvári Kaszinó (1833) és a Vasárnapi ujság c. lap (1836) kezdeményezője és alapítója. Jelentős értékű fennmaradt magánkönyvtára is (Kolozsvár, Akadémiai Könyvtár). Intenzíven érdeklődik Erdély története, majd a magyarság ázsiai eredete iránt. Tervezett keleti útja helyett azonban Béldi Ferenc gr. kísérőjeként Nyugatra és az Egyesült Államokba utazik. Az előzetesen alaposan felkészült, majd a minden részletre odafigyelő író amerikai útirajzának jelentőségét nem csupán elsősége adja a reformkori útirajzok (Szemere B., Gorove I., Irinyi J.) között, hanem polgári liberális eszmeköre, a hazai feudalizmus éles bírálata, valamint erőteljes, tiszta stílusa. A mű a francia forradalom elveinek megvalósulásaként tekint a fiatal Amerikára, az ott tapasztaltakat a szerző egybeveti a hazai korlátozott fejlődéssel, az elavult társadalmi berendezkedéssel. A nemegyszer republikánus elveknek is hangot adó könyv, amely a Függetlenségi Nyilatkozat magyar fordítását is közli, a reformkor egyik legnagyobb könyvsikere (1835: ismét kiadják; az Akadémia nagyjutalmát is elnyeri), az országgyűlési ifjúságra óriási hatást gyakorol, a polgárosodás valóságos enciklopédiájaként kézikönyve, tankönyve a kor felnövekvő politikus nemzedékének. Hazai hatása a kortárs Alexis de Tocqueville De la démocratie en Amérique c., inkább bölcseleti jellegű művének európai hatásáéhoz hasonlítható. A Nyugat-európai útinapló B.-nek közvetlenül a franciaországi, angliai utazás alatti, formailag kidolgozatlanabb, de szellemében az amerikai útirajzhoz közel álló feljegyzéseit tartalmazza. Töredékben maradt Naplója az erdélyi napló-, emlékirat- és önéletrajz-irodalom gazdag vonulatához illeszkedik, őszinte hangú lírai önvallomása Széchenyi Naplójával rokonítható. (Forrás: SZTE Egyetemi Könyvtár: www.bibl.u-szeged.hu/exhib/boloni/boloni.html )   Bölöni Farkas Sándor művei Naplótöredék (1835-1836) pdf: 629 KB lit: 688 KB Utazás Észak-Amerikában pdf: 1,29 MB lit: 848 KB Utazás Nyugat-Európában pdf: 916 KB lit: 792 KB Kapcsolódó oldalak www.peterybooks.hu