1554-ben Zólyom várában született.
Nevelője Bornemissza Péter. Eger várában ismeri meg Losonczy Annát. Neki
tulajdonították az Anna, majd később a Júlia verseket. 1584-ben érdekházasságot
köt unokahúgával, Dobó Krisztinával, de aztán elválnak. Balassi vagyoni perei
elől kénytelen Lengyelországba menekülni. Itt beleszeret Wesselényiné Szárkándy
Annába, ki a Célia versek ihletője. Balassi 1594-ben Esztergom ostrománál hősi
halált halt.
Istenes énekeket
Balassi költői pályájának szinte valamennyi szakaszában írt, de a legszebb,
legmegragadóbb költemények életének válságos éveiben születtek. A kétségbeejtő
helyzetekbe sodródó világi ember panaszai, indulatai, háborgásai törnek fel
ezekből a költeményekből. Elsírja élete kisiklását, szíve nagy keserveit,
őszintén megvallja vétkeit, bűnei bocsánatáért esedezik, szinte perlekedik,
alkudozik Istennel a kegyelemért, egyéni megváltásért.
Balassinak „az maga kezével írt könyvében” a 33. vers címközleménye: Kiben bűne
bocsánatáért könyörgött akkor, hogy házasodni szándékozott.
Ez az alkotás a ifjúkori költeményeit zárja le. Harmincéves ekkor a költő és
házasodni készül, nagy reményekkel egy új életperiódus előtt áll, tisztázni és
tisztára mosni szeretné korábbi életét, ezért tör fel belőle az őszinte bűnbánás
és gyónás megrendítő éneke.
A hányatott sorsú költő Lengyelországban írhatta 1591-ben talán legszebb istenes
éneket, az Adj már csendességet... kezdetű költeményét. A földi boldogság
lehetőségében véglegesen csalódott ember most már csak a belső békét, a lélek
csendjét igyekszik elnyerni. Sóhajt az utolsó felmentés és az engesztelő halál
után. Az egész vers csupa kérlelő könyörgés, perlekedés, vita és szenvedélyes
érvelés. A 8 strófából álló költemény három szerkezeti egységre tagolódik: 1-2
vsz: könyörgés; 3-6.:érvelés, indoklás; 7-8.: könyörgés. Ha az áhított harmóniát
a földi életben nem találhatta meg már az ember, a költő megteremtette a szépség
és szellem külön harmóniáját, rendjét a művészet világában.
Balassi a szerelmet
az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Ezt bizonyítja nevezetes
drámai műve: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül
szép magyar comoedia. Ez a munkája 1589-ben keletkezett, s a Júlia meghódítására
irányuló utolsó kísérletének tekinthető. Ezzel egy új műfajt honosított meg a
magyar irodalomban a reneszánsz szerelmi komédiát.
Élete nagy műve a Balassa
kódex. Halála előtt verseit rábízza Rimay Jánosra. Könyvecskéjének címe: Az maga
kezével írt könyvéből. Minden versének van dallama. Ezeket a dallamokat nem
Balassi szerezte, hanem már megírt ismert dallamokra alapozta költészetét. A
kódexben 66 vers található. Ezek többsége szerelmes vers Júliáról és Céliáról.
Balassi ragaszkodott a számmisztikához. Tervezett egy kötetet mely a
következőképp lett volna megszerkesztve: 33 szerelmes, 33 Istenes, 33 vitézi
vers lett volna a kötetben, melyet egy 99 soros vers zárt volna, mely a
szentháromság három tagjáról szólt volna. Magyarországon ő honosította meg a
szerelmi vígjátékot. Thirsisnek Angelikával, Silvanusnak Galateával való
szerelmükről szép magyar comoedia 1589 körül.
1874-ig Balassit az irodalom csak mint vallásos költőnek tartotta számon. Ebben
az évben azonban egy főúri könyvtárból előkerült az a Balassi kódex, melyben
szerelmes versei voltak.
Balassi Bálint művei
|
Balassi Bálint összes költeményei |
pdf: 748 KB |
lit: 313 KB |
prc:
207 KB |
| Szép magyar komédia |
pdf:
390 KB |
lit: 272 KB |
|
