DTP - 1999
Napjainkban egyre többen
foglalkoznak számítógéppel, csaknem minden,
manapság elérhető nyomdatermék
előállításának valamilyen – ha nem az egész
– munkafolyamatában a számítógépnek jelentős
szerepe van. A számítógéppel előállított
kiadványokkal naponta találkozik mindenki,
gondoljunk csak a napilapokra, szórólapokra,
plakátokra. Ugyanakkor viharos gyorsasággal
terjed az új médiák (CD, DVD, Internet)
segítségével egy olyan kultúra, amelynek
művészi kifejezőeszközei valahol a
hagyományos nyomtatott tipográfiában,
alkalmazott grafikában gyökereznek.
Az asztali
kiadványszerkesztés, azaz a DTP (DeskTop
Publishing) már a megjelenésekor
természetesen a kiadói tevékenység, illetve
a manuális nyomtatvány-előállítás minél
nagyobb automatizálására, a kiadványok
gyorsabb és olcsóbb előállítására helyezte a
hangsúlyt. Az Intel 80286-os processzora
vezérelte gépek első kiadványszerkesztő
programjai (például a Ventura) és utódai még
számos minőségi paraméterükben nem érték el
a korábban megszokott színvonalat. Mára ez
jelentősen megváltozott. Ma már elérhető
áron gyorsan, kiváló minőségben állíthatunk
elő kiadványokat, amelyhez számtalan
jobbnál-jobb eszköz áll rendelkezésünkre.
Az új médiák
publikálási szempontjai kissé mások. A
CD-től az Interneten át az elektronikus
könyvig az egyik legfontosabb szempont nem a
dokumentum előállításának, hanem
letöltésének, vagyis kezelésének,
olvasásának gyorsítása. Bár az Interneten
elhelyezhető HTML dokumentumok formai
lehetőségei kezdetben meg sem közelítették a
nyomtatott kiadványokét, mára ez is
jelentősen megváltozott, miközben a
multimédiás lehetőségek is bővültek.
Mindeközben a hagyományos nyomdatechnika is
fejlődött, a kiadványok száma növekedett.
Egyelőre úgy néz ki, sokáig fog élni még
egymás mellett a papír alapú és az
elektronikus kiadvány, sőt az elektronikus
médiák egyre gyakrabban jelennek meg, mint
könyvek, folyóiratok mellékletei.
Csaknem húsz éve
történt, hogy megjelentek az első
számítógépes próbálkozások. A számítógép
megjelenéséig a kiadványszerkesztés lényegi
műveleteit, a szedést és a tördelést a
nyomdákban végezték. A számítógépes
kiadványszerkesztés elterjedése nemcsak
rohamosan elavulttá tette a korábbi
technológiát, annak gépeit és eszközeit,
hanem az előkészítés és formakészítés
folyamatait is elkülönítette a nyomdáktól. A
korszerű számítógépes kiadványszerkesztés
programjai (PageMaker, Ventura, QuarkXPress
stb.) minőségileg már közelítik a kézi
szedés, és a hagyományos fényszedés
eredményeit, miközben hatékonysági mutatóik
csodálatra méltók. Ez a fő szempont, aminek
következtében kiszorítják elődeiket.
A
kiadványszerkesztés mintegy fél évezredes
művészet, amely még régebbi, a kódexkészítők
művészi hagyományain alapszik. Az információ
hordozója, a nyomtatott betű, valamint a
kiadványok megjelenése mindig kifejezte azt
a kultúrát, amelyben alkották. Fontos ezért,
hogy a kiadványok szerkesztői – akik száma
örvendetesen szaporodik – megismerjék és
alkalmazzák a tipográfia szabályait,
törvényszerűségeit.
Könyvünkben a
betű, a tipográfia történeti áttekintése
után vázlatos áttekintést nyújtunk a
kiadvány készítésének folyamatáról, az
eszközök, gépek és programok lehetőségeiről,
a kiadvány általános megformálásának
alapvető szabályairól. Terjedelmi korlátok
miatt nem volt lehetőségünk arra, hogy
bemutassuk egy korszerű kiadó, nyomda
munkáját és a kiadványszerkesztés menetét,
előírásait enciklopédikusan ismertessük. Aki
részletesebben érdeklődik a téma iránt,
annak ajánlhatjuk az irodalomjegyzékben is
közölt kiváló munkákat. A könyv témájának
tárgyalása során talált ismeretlen
kifejezések értelmezését reméljük megfelelő
mélységben és érthetően közöljük a
függelékben helyet kapott kislexikonban.
Szerző:
Pétery Kristóf
ISBN 963 9430 59 5
376 oldal/11,7 MB Ára: 2400 Ft
Részletesebb bemutatás
