Digitális fényképezés -
2006
1999-ben, az LSI Kiadónál megjelent könyvünket ezekkel a
mondatokkal kezdtük: „Napjainkban válik a digitális fényképezés a hagyományos,
filmes fényképezés reális alternatívájává. A fényképezni vágyók és gép
beszerzésén gondolkodók legújabb dilemmája, hogy hagyományos – filmet használó
–, vagy digitális – film nélküli – fényképezőgépet szerezzenek be. A kínálat ma
már mindkét kategóriából óriási. Az új technika rohamosan terjed, az áttérés
elkerülhetetlennek látszik.”
Egészen biztos ma már, hogy a digitális fényképezés
nemcsak csatát nyert, hanem egyre több területen hódít. Ma már több digitális
fényképezőgépet adnak el, mint hagyományosat. Neves filmgyártók szüntetik be a
termelést, de a gyárbezárások érintik a fényképezőgépek gyártóit is. Köztük még
az olyan méltán híres cégek is szerepelnek, mint a Konica-Minolta, aki a
digitális versenyben is résztvett, méghozzá nem is a leggyengébbek között.
Gyártókapacitását mindenesetre eladta a Sonynak.
Hybrid-imagingnek nevezik, amikor filmre fotózunk,
majd azt szkenneljük. Fő tömegében, vagyis a kisfilmes gépek területén ezt a
hibrid megoldást lassan kiszorítja a teljesen digitális technika. Ugyanakkor a
nagyfilmes és műszaki (csillagászati, geodéziai) fotózás területén a filmben és
a szkennerekben még óriási tartalékok rejlenek, amelyeket az új technika még
évtizedekig nem fog utolérni. Ez azonban az igazi, professzionális fotózás
területe.
A kétféle technika és berendezéseik mellett egyformán
nyomós érvek sorakoztathatók fel. A legfontosabb szempontok mindenképpen az ár
és a cél, vagyis mire is szeretnénk használni az új gépet. Az áttekinthetetlenül
gazdag, mégis napról napra tovább bővülő választék telíti a piacot és lenyomja
az árakat. A korábban felállított kategóriák, mint belépő, közép és
professzionális gépek, ma már nehezebben értelmezhetők, de legalábbis jelentős
eltolódás tapasztalható a professzionális irányban. Másrészt az alsó
kategóriában megjelentek az olcsóbb (sőt a korábbi professzionális)
fényképezőgépeknél jobb felbontású (4 megapixeles és a feletti) fényképezésre
alkalmas mobiltelefonok, illetve ilyen felbontásra alkalmas videokamerák. Tegyük
gyorsan hozzá, hogy a felbontás még – annyira – nem minden, hiszen a
mobiltelefonok rendszerint semmiféle beállítási lehetőséggel nem rendelkeznek,
objektívjük sem állja ki a próbát, a velük készített képeket egyszerűen nem
lehet összevetni a fényképezőgéppel készített fotókkal, bár nyilván egészen más
a felhasználási terület is.
1999-óta új tárolóeszközök jelentek meg (pendrive, DVD,
kétrétegű DVD), tovább folytatták a miniatürizálást és az adattárolási
kapacitás, adatsűrűség bővítését, miközben rohamosan esett az adattárolás
fajlagos költsége. Ma már több száz GB-os merevlemezt is beszerezhetünk néhány
tízezer forintért, a memóriakártyák kapacitása elérte a 8 GB-ot, megjelentek az
első nagy kapacitású HD DVD, illetve Blu ray lemezek és a kezelésükhöz szükséges
berendezések, küszöbön áll a holografikus tárolás megjelenése. Mindez lehetővé
teszi a jobb felbontású, nagyobb méretű képeket előállító képérzékelők
gyártását, amelyek kifejlesztésére a felhasználói oldalon jelentős igény
tapasztalható.
A másik két szembetűnő jelenség, amely jelzi a
digitális fényképezés rohamos térhódítását: a színes fényképnyomtatók, illetve
az ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozások számának növekedése. A legújabb
szoftverekbe már külön funkciót építettek be az ilyen szolgáltatók
megkereséséhez.
E könyv célja, hogy segítsen a fényképezőgép, illetve
szoftver vásárlásakor felmerülő kérdések eldöntésében, illetve ha már
döntöttünk, akkor a képek feldolgozásával kapcsolatos szoftverek egy részének
bemutatásával tájékoztassa a felhasználót a lehetőségekről.
A könyv első részében a digitális fényképezés alapjait
ismertetjük. E részben tárgyaljuk a működési elveket, a kép digitalizálásának,
tárolásának módját, költségeit és kapcsolatait a hagyományos fotográfiával.
Külön kitérünk a digitális technika melletti és ellene szóló érvek részletes
taglalására. A digitális technika hátrányos tulajdonságai között említhető, hogy
még nincs olyan általános szabvány, amelynek köszönhetően a világ bármely táján
eladott, tetszőleges gyártótól származó gépek kompatíbilis rendszerben
működnének. Így a képek tárolásának módja, a számítógépekhez történő
csatlakoztatás terén továbbra is többféle megoldás él egymás mellett, ezeket
igyekeztünk a terjedelem adta mélységig taglalni.
A második fejezetben néhány jellegzetes digitális
fényképezőgépet mutatunk be. A bemutatott mintegy hatvanféle készülék a teljes
választéknak körülbelül a felét teszi ki. A gépek között egyaránt megtalálható
az 50000 forintért beszerezhető amatőr gép és a nyolcmilliós professzionális
kamera. Egyes digitális gépek önálló eszközökként kezelhetők, saját nyomtatási
lehetőségeikkel csak esetenként kívánják – archiválási, képfeldolgozási célból –
a számítógéphez csatlakozást. Más gépek a számítógép egyfajta különleges
perifériájaként működnek, ezekből a csak a képek gépbe töltése után lehet
papírképet kicsikarni. Persze a felhasználási terület is változik, egyre inkább
előtérbe kerülnek azok az alkalmazások (lásd az Internetet), amelyek nem
igénylik a papír alapú végeredményt. A képeket pedig megtekinthetjük akár
számítógépünk monitorán, más gépeknél akár a tv képernyőjén.
A fejlődés óriási lendülettel indult. Manapság a
gyártók ugyan havonta kevesebb új gépet jelentenek be, de ezek teljesítményben
mind felülmúlják a korábbiakat, ugyanakkor áruk folyamatosan csökken. Ez a
jelenség megfigyelhető a könyvben tárgyalt mindhárom (amatőr, félprofi és
professzionális) kategóriában.
A harmadik fejezet foglalkozik a képek
feldolgozásával. Ez a terület sokkal szélesebb, mint az előző kettő. Csak az
Interneten hétszáznál több képfeldolgozó, illetve rajzoló program szabad vagy
shareware változatához juthatunk (lásd a www.download.com címet az Interneten),
nem beszélve azokról a programokról, amelyek csak bolti forgalomban szerezhetők
be. Hét évvel ezelőtt még „csak” háromszáz ilyen programot találtunk. Ezért e
rész szerkesztésekor abból indultunk ki, hogy olyan programokat ismertessünk,
amelyek a legtöbb felhasználó számítógépén megtalálhatók, könnyen beszerezhetők,
piacvezető pozícióban vannak, illetve funkcionalitásuk, működési módjuk
bemutatásával a többi, nem tárgyalt szoftverekre is következtethetünk. A
programok ismertetésével foglalkozó részt ajánljuk azoknak is, akik hagyományos
technikával, vagyis fotokémiai eljárásokkal készített képeiket lapolvasóval
digitalizálják és további feldolgozásukat számítógépes programokkal oldják meg.
Végül egy operációs rendszerbeli és fototechnikai kulcsszavakat
ábécé sorrendben tartalmazó szótárat adunk közre, amely remélhetőleg jó
segítséget fog nyújtani a könyv olvasásához azok számára, akik nem járatosak
valamelyik szakterületben. Tartalmát természetesen frissítettük a korábbi
változathoz képest.
Szerző: Pétery Kristóf
ISBN 963 7062 46 7 342 oldal/22,6 MB Ára:
2400 Ft
Részletesebb bemutatás
